|
Milyen információkat talál honlapunkon, és melyik rovatban? Hogyan járulhat hozzá honlapunk szerkesztéséhez
Konferenciák,
rendezvények, kiállítások, demonstrációk, oktatási programok és
szabadidős tevékenységek meghívói; pályázatok, versenyek kiírásai; TV-
és rádióműsorok ajánlói. |
Az 1910-ben alakult NAC 1944-ben sporttörténelmet írt
azzal, hogy első vidéki csapatként megnyerte a magyar bajnokságot,
illetve azzal, hogy 1949-ben, immár ICO néven, a román bajnokságban is
az első helyen végzett. Az 1963-ban megszűnt NAC-ban olyan játékosok
fordultak meg, mint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja, vagy a román és a
magyar válogatottban is szerepelt Bodola Gyula és Pecsovszky József.
Érdekesség még, hogy a NAC ellen játszotta első élvonalbeli mérkőzését
Puskás Ferenc is.
Kedves Honfitársam!
Varga-Kovács Zsombor vagyok, 67 éves nyugdíjas fafaragó. Az életem nagy részit Erdélyben töltöttem, tíz éve költöztünk a határokon belülre. Mostan fiammal elhatároztuk, hogy közös vállalkozást indítunk: magyaroknak magyar portát akarunk faragni!
Főleg a székely portához értek, de sok egyéb dolgot is faragok, például botokat, kulacsokat, evőeszközöket, bármilyen meglévő faeszközt tudok díszíteni ősmagyar motívumokkal, rovásírással - bárki megvalósíthatja saját álmát, vagy meglephet bárkit egy tényleg egyedi ajándékkal.
Ha felkeltettem érdeklődését, netán kérdése van, az alábbi elérhetőségeken találhat meg:
Varga-Kovács Zsombor
vargakovacszsombor(kukac)freemail.hu
06-70-349-6678
Portatervezés, kapufaragás, meglévő faeszközök díszítése tisztességes áron!
Bemutató Lukács Mária képzőművész alkotásaiból:
|
Ívelés olaj 50 x 70 |
Ölelkezés akvarell - tus 28 x 35
|
|
Surranó a lovam pasztell 50 x 70 |
Székesfehérvár (részlet) pasztell 70 x 50
|
|
Mártika olvas akvarell 29,5x21,5 |
Pipacsok akvarell akvarell 50x35
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Honlapom: http://lukacs-maria.gportal.hu
| Badiny Jós Ferenc magyarságkutató |
| TudásTár - Badiny Jós Ferenc |
|
Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. április 3. – 2007. március 10.) vitatott munkásságú történetíró, nyelvész, sumerológus, egyetemi tanár és vallásalapító[2]. A sumer-magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus parthus származásának hirdetője.
ÉleteGimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülős kiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A magyar királyi hadseregből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni. Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta. Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, annak 1967-es összejövetelén az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként, mint Francisco Jos Badiny szerepel. Az általa időközben „judaistává” deklarált Vatikánt megtagadta, s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Az egyházzal folyóiratot is indított, amelynek hasábjain többek közt meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat" (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.” [3] Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra. A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.[4] 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.
Könyvei
|
A Napnyelő |
EU-s szabvány |
Kutyavilág |
Maradona örök
|