LAP A LAPBAN » Ludányi - Horváth Attila rovata

Az Alkotmányról és Magyarországról (1-4 rész.) - Ludányi Horváth Attila

Államadósság - magánadósság

Államadósság - magánadósság

(közgazdaságtan, továbbá pénzügyi-politikai 'átverés' kicsiben és nagyban)

(Elemzés – némi irodalmi felhanggal)

A fent jelzett témakör hatékony ismertetéséhez elengedhetetlen némi rendhagyó 'villámtanítás és -tanulás'. Új (?) fogalmakkal, szemléletmóddal és összefüggés-rendszerekkel kell megismerkednünk ahhoz, hogy a lényegi mondanivalónkat tisztán közvetíthessük és egyértelművé, jól érthetővé tegyük. Ehhez a legkiválóbb szakembereket – olykor az elismert világnagyságokat - hívjuk segítségül.

(Munkánk kissé hasonló az udvari ékszerész munkájához, aki először bemutatja drágaköveit a reménybeli megrendelőnek, és ő – immár az anyag ismeretében – viszonylag jól el tudja képzelni, milyen eredményre számíthat az ötvös kezéből.)

Szükség van erre az „előképzésre-előgondolkodásra”, mert különben érthetetlennek, netán „túlontúl vadnak” tűnhetnének ama később kifejtendő gondolatmenetek, amelyek a hazai, szorult helyzetbe került adósok számára fontosak, saját helyzetük és e helyzet kialakulásának megértése szempontjából. Ugyanis csak a helyzet megértése vezethet későbbi helyes döntésekhez... Egy helyes döntés egy nehéz kérdésben viszont megér néhány verejtékcseppet...

Ha pedig bárki úgy gondolná, hogy vélhetően ismeri az idézetekben foglalt gondolatokat, úgy „lapozzon” rögtön a 12. idézetet követő elemző részhez, és mélyüljön el a szokatlan gondolatmenetekbe, kortárstörténelem-látásba! »»»

2012 a Maja naptár vége – Ludányi-Horváth Attila előadása a neten nézhető VIDEO

Kattints a képre, nézd meg! -

2010. március 6.-án Miskolcon tartott előadásának felvétele.

Szépen beszél Attila a majáktól tanúlható önzetlenségről, szépen tisztáz pár történelmi anomáliát is.

58 perc az előadás melyet ajánlok megnézésre. Egyetlen kattintás és nézhetitek is!

Link: http://vimeo.com/19596676

Ludányi-Horváth Attila :Jelen és jövő

(Közgazda-elemzőként mindenek előtt megértést kérek az előadás sajátos szerkezete, a számos idézet miatt, de az elemző – munkája során – jobbára „hozott anyagból” dolgozik. Az idézetek kettős célt szolgálnak: egyrészt a gondolatok - szerzőjük általi - pontos megfogalmazását, másrészt annak megjelenítését, hogy a népesedési probléma az egész ún. „nyugati világ” általános, mégpedig értékrendjével összefüggő gondja. Tekintsük az idézeteket építőkockáknak, melyekből fölépül mondandónk háza!)

Tokay Rozália elnök asszony „A konferencia ajánlása” c. anyagban így fogalmaz: „ (...) ifjúsági konferenciánk központi kérdése a nemzetépítő munka. Ennek vállalásáról, végzéséről és védelméről szeretnénk beszélni, gondolkodni és terveket szőni.(...)” Erre teszünk most is kísérletet, eme előadás során. »»»

• KÉREM HALLGASSA MEG LUDÁNYI -HORVÁTH ATILLA ELŐADÁSAIT
• 2012 december 21. a maja naptár vége - Új világkorszak
  • http://docler.hu/video/300128

• Érvényes-e a Magyar Köztársaság Alkotmánya?
  • http://docler.hu/video/204821
  • 
    

  • A./Öt ötlet, amellyel a magyar emberek testi és lelki jó közérzetét hatásosan meg lehet alapozni:

  • 
    

  • Kérem, gondolja meg és szakértőkkel tárgyalja át, mennyiben jó az a magyar nemzetnek, hogy nincs valódi, állami, pusztán lakossági igényeket kiszolgáló, kizárólag Forint-alapú hiteleket nyújtó bank! Ezáltal számos magyar család a közelmúltban mintegy „akaratlan tőzsdézésre” kényszerült, ha életét bankhitelből próbálta – olykor kényszerűségből - a kívánt irányba lendíteni. Ráadásul a korábbi magyar gazdaságpolitika mintegy „cserbenhagyásos gázolást” követett el árfolyampolitikájával a magyar devizahitelesekkel szemben. Számos jel utal arra, hogy a bankok valójában nem is vettek föl hiteleket a devizapiacon, mégis ilyen típusú hiteleket nyújtottak – extraprofit reményében. Helyénvalónak tűnik a gondolat: A PSZÁF kapjon felhatalmazást, hogy visszamenőlegesen ellenőrzéseket hajtson végre, bizonyítékokat követelhessen meg az összes banktól, és ahol a nyújtott devizaalapú hitel mögött – akárcsak egyszer - nincs valódi deviza forrás, ott rendelhesse el a következőket. Először is: a nyújtott devizahitelek azonnal átírandók Forint-hitelekre az eredeti összegben. Másodszor: az elmúlt időszakban törlesztett Ft-összegek mind ezt az eredeti teljes fölvett Forint-összeget csökkentőtételekként legyenek lekönyvelve. Harmadszor: a bankok legyenek kötelezve a javuló forint-árfolyamnak megfelelően a tartozás összegét – mellékköltségek felszámolása nélkül – azonnal visszaállítani a megfelelően, arányosan csökkentett Forint-értékre! Negyedszer: ha kifogástalan eljárás keretében nyújtott a bank devizahitelt, akkor sem járja, hogy az árfolyamterhek kizárólag a hitelfelvevőt sújtsák, hiszen a devizaárfolyam változása nem bármely bank jó munkájának az eredménye, az „sors”. Az országot sújtó árfolyamváltozás terhei legalábbis fele-fele arányban sújtsák a hitelnyújtót és a -felvevőt... Ez lenne a minimális segítség a lakosságnak; a szakemberek bizonyára tudnak ötleteket, melyekkel a devizahitelesek terhei még tovább csökkenthetők.

    
    

    Az állam felelősségvállalása e téren ugyanúgy megkerülhetetlen, mint a 2006. évi szemkilövetős, kínzásos állami-hatósági cselekmények során. A „dübörgőgazdaságról” és a „pannon pumáról” szóló hírek az állam megbízhatóságába, a gazdaság erejébe, hazánk – és lakosainak – megkérdőjelezhetetlen fizetőképességébe vetett hitet erősítették. Konfucius kínai bölcs szerint a tisztességes és eredményes államirányítás legfontosabb előfeltétele, hogy „helyesen állapítsuk meg a neveket.(…) Ha a nevek nem helyesek, a nyelv nem fejezi ki pontosan a dolgok igazságát. Ha a nyelv nem fejezi ki pontosan a dolgok igazságát, az állam ügyeit nem lehet sikeresen intézni.” „Mi egyéb volna az állam igazságosság nélkül, mint egy gigantikus méretűrablóbanda.” - teszi hozzá Szent Ágoston. Ezzel szemben az MNB-ről szóló törvény megszületésekor az akkori (90-es évek legeleje) illetékes állami vezetők „elmulasztották” átnevezni a Magyar Nemzeti Bankot pl. Magyarhoni Független Banknak, és ezáltal tragikusan megtévesztették a hazai lakosságot. Ez utóbbiban bőszáz év alatt kialakult – pavlovi reflexként, - hogy az MNB „megvédi a magyar embert”. A valóság változását nem követte a név (kötelező!) változása, így a lakosság nem kapott tájékoztatást az állam részéről, hogy „rendezkedjék be önvédelemre”, mert ez a bank már nem a régi, oltalmazó bank....

    
    

    B./ Pénzügyi természetű– helyi pénz/számlapénz - kategóriába sorolható Drábik János nagy népszerűségre esélyes ötlete: „(...) Nincs olyan szerencsénk, hogy a multik elmenjenek. Miért hagynák veszni azt a tyúkot, amely évi nettó 8 Milliárd euró kivitt profit formájában tojja számukra az aranytojásokat. (…) A valódi fordulatot képezőpolitikának a természetes személyekhez kötődőtulajdoni rendszerre, a közéleti és üzleti erkölcs helyreállítására, a természetes társadalmi és gazdasági rend megvalósítására kell törekednie. Egy ilyen kormánynak már hivatalba lépése elsőesztendőjében meg kellene 20%-kal növelnie a közpénzzel finanszírozott béreket, valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot. Az Országgyűlésnek és a kormánynak arra is kötelezettséget kéne vállalnia, hogy a következőévekben megismétli ezt a 20-20%-os emelést mindaddig, amíg a negyedik évben minden, a költségvetésből húzott reáljövedelem – vagyis a vásárlóerő– el nem éri az 1990-es szint kétszeresét. Ez a lakosság felét közvetlenül érinti. Azoknak a bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, vagyis az ún. versenyszféra dolgozói a piaci törvények nyomására nagyjából ugyancsak el fogják érni ezt a szintet. A hazai termékek iránti kereslet növekedése folytán pedig megnövekszik a gazdálkodó és a nem-agrár kis- és középvállalkozók tiszta jövedelme is.

    
    

    A (…) kormány létrehozza a magyar áruk bolthálózatát. A kormány kidolgoz egy olyan formulát, amelyben kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből fizetett bérek 20%-os emelését, továbbá a nyugdíj és a családi pótlék emelését nem közpénzben, hanem ún. „fehér kártyákon” adja ki. Ez a „fehér kártya” nem más, mint vásárlásra is használható különleges bankkártya. A közpénzből jövedelmet húzók számára nyitnak egy-egy lakossági folyószámlát egy általuk választott bankfióknál. Ezt nevezhetjük „fehér bankszámlának”. A kedvezményezetteknek fizetőállami szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról hónapra a fehér bankszámlákra utalják. Az említett „fehér kártyát” a „fehér bankszámlák” tulajdonosai kapják.

    
    

    A magyar áruk bolthálózatához kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz olyan árukat, amelyeknek termelői ára legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar vállalkozók, gazdák vállalkozói jövedelméből tevődik össze. A magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek, illetve vállalkozói jövedelmek a végtermék magyarnak minősítése szempontjából összeadódnak. A (…) „Fehér Program” sikeréhez szükséges, hogy mindenki, aki havi fizetésemelésként fehér számláján megjelenőösszeget kap, ezt a fehér pénzt még az adott hónapban magyar áruk vásárlására fordítsa.

    
    

    (…) Egyrészt az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznának a magyar áruk bolthálózatához. Másrészt a mezőgazdasági termelők értékesítési lehetőségei megnőnének, bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. A szükséges hitel biztosítása végett a (…) fordulat kormánya hitelkeretet hozna létre. Ez az újfajta hitelpiac a (…) „Fehér Program” bevezetése után évről évre erőteljesebben hat, minthogy a „fehér számlákra” kerülőhavi összegek – amelyek a hitelekből bővülőhazai kínálattal szemben álló fizetőképes keresletet biztosítják – négy év alatt megötszöröződnek. Egy ilyen program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar árukból. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik magyar dolgozókat foglalkoztatnak. Ily módon is csökkenthetőa munkanélküliség. (...)”

    
    

    C./Magyar találmány: geotermikus energia hatékony kinyerése az eddig szükségeshez képest töredék beruházási összegért – a lakások költségkímélőfűtése, melegvíz-ellátása megoldódik. Így népgazdasági szinten rengeteg gáz (import) takarítható meg, egyidejűleg a háztartások hatalmas energia-megtakarítást érnek el. EU- és hazai vissza nem térítendőtámogatásokkal a rendszer állami feladatvállalással kiépítendő!

    
    

    D./Magyar találmány: Egely György feltaláló mérnök kis készüléke (sárga műanyag dobozka, kiálló csővégekkel), melyet az üzemanyag-vezeték és a (benzin hajtású) motor közé kell utólag beépíteni. Bioetanolt kell tankolni, motort beállítani, és az autó – 105 oktánszámú benzin tulajdonságai szerint – ragyogóan működik. Előnyei: gyenge talajon termeszthetőciroknádból hazai ellátás, megszűnik a külföldtől való kőolaj-függőség. A károsanyag-kibocsátás szintén elmarad. A kocsi kb. 2/3-3/4 költségszinten működtethetőaz eddigi 100%-hoz viszonyítva.

    
    

    E./Magyar találmány: Horváth István (orvos) gyógyszer-fejlesztése, felfedezése: az érelmeszesedés meggátlása, illetve visszabontása, ún. „plakkok” eltávolítása az erek faláról. Központi fejlesztési pénzekkel be kell indítani a hazai gyártást és teríteni az egész világpiacot. Óriási bevétel a magyar gazdaságnak (GNP=Gross National Produkt – és ez az, ami valóban egy nemzet saját termelését tükrözőadat. Ez számít közgazdaságilag valós mércének.)!