KOZSDI TAMÁS, 2010. MÁJUS 9.
1. rész
APOSTOL KÉPEK (8)
====================
Az apostolok mind égi azaz kozmikus tanácsnokok, akiknek a kezében lévő eszköz jelzi, hogy hivatalt visel és azt pontosan miként.
Az apostolok Jézus fölött állnak a koronán, azaz mig Jézus a pártán van, az apostolok a keresztpánton, térben kiemelkedve felette, mutatja hogy kozmikus értelemben APÁIK őneki. Jézus a Fiu. A Földön tanítványoknak ismertük meg őket, de a szellemeik mind őrei és nem tanítványai voltak Jézusnak a földön. Más a kozmikus szerep és a földi tudatszint.
Az apostolok szemei mindegyik befelé néz, utalva rá hogy létük mind szellemvilági, másvilági működésről szól. Munkájuk nem evilágban történik, amit képviselnek az nem evilági.
Az apostolok jobb kezében lévő tárgyak a földi cselekvés eszközei, a bal kézhez kötődő tárgyak a szellemi térben való működés elemei.
A kép hátterében a fej magasságban látható háttér és azok elemei, arra utalnak hogy a tanácstag mely szellem lényekért felelős. Fülöpnek és Tamásnak nincsenek alárendelt lényosztályai, ők csak erők, v. erőtér felett rendelkeznek.
A hajviselet – avagy arcszőrzet – a személy (minőség) egyéniségére tehet utalást.
Ahhoz hogy megértsük az apostol-ábrák kozmikus értelmezéseit, nem szabad földi keretek közötti eseményekre gondolni, azaz a tanítványok cselekedeteit és személyüket ehhez mellőzni célszerű.
Az apostolok ábrái emlékeztetik a mindenkori királyt, hogy kik a felettesei és egyben hogy ki mit csinál abban a rendszerben aminek földi végpontjában ő áll. A király egy kozmikus közigazgatási hierarchiában a földi végpont, a megtestesült Istenítélet, az Ige maga. De az ige működő, és nem statikus, ezért kell ismerni hogy ki és hogyan működteti az Egy Egészet.
Minden az Atyából indul ki, a Forrásból, de a Pantokrátor Krisztus kép – a Korona legtetején – nem az Atya, mert nadrágot hord. Az Atya megnyilvánulatlan lenne, és emiatt nem is ábrázolható. Ez egy alsóbb Istenség, de az általunk felfogható világ legtetején áll. Bizonyosan a teremtők és a teremtettek világa közötti határ felett él ő, ez pedig az 5-ik égben lehet az Öreg Isten világában. (4-ik a Hadúr, aki a Világügyelő is, 5-ik az Öreg Isten, 6-ik a Fiú Isten, 7-ik az Atya Isten)
Mivel a Pantokrátor kép nem a Teremtő Istent mutatja és ez egy magyar korona, a Pantokrátor kép nem lehet más mint a Magyarok Istene, aki egyben a szkíták istene is, de mellé téve, hogy nem minden szkíta lett magyar.
1/A SZT. PÉTER (Felül) »»»
![]() |
![]() |
![]() |
| A
felbomló törzsi szervezet, és a megyerendszer bevezetése szükségessé
tette, hogy a Kárpát-medence szabad népeinek I. István jogi biztosítékot
adjon kiváltságaik, jogaik megörzésére és a király leválthatóságára.
Ennek a gondolatnak a jegyében I. István király az ú.n. Szent Koronát a
mindenkori király fölé emelte. I. István király Imre herceghez intézett
Intelmei alapján az û.n. Szent Korona jelképezi az országot mint
területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli
keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói
tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos
ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és
az országban lakó, együttélõ, vendégként befogadott idegen népeket. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján államalapító király, I. István király Székesfehérvárott a Mennybe emelt Szûz Mária templomában országát a Szent Korona képében a Mennybe emelt Szûz Máriának ajánlotta fel. Célja egy, az Ég és Föld között létrejött szerzõdés létrehozása volt, mely a Kárpát-medencét Szûz Mária országává tette, úgy, hogy ezen a földi hatalmak se változtathassanak. A Szent Korona Tan Szent István tudatos államjogi alkotása. A Szent Korona Tan az idõk folyamán finomult, részletezõdött. A XV. században Zsigmond királlyal összekülönbözõ magyar fõurak az Szent Korona nevében, a királytól függetlenül kormányozták az országot. Werbõczy István Hármaskönyvében (Bécs, 1515) a Szent Korona teste az ország területe, tagjai az ország polgárai. A Hármaskönyv kimondja, hogy minden hatalom és jog forrása a Szent Korona; az uralkodó csak a Szent Korona nevében cselekszik; továbbá jószágvesztés esetén a birtok visszaszáll a Koronára és a király csak azért adományozhatja tovább, mert a koronázással a Szent Korona jogai átruházódnak rá. A társországok, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia a Szent Korona országai. 1613-ban Révay Péter Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona vagyis A Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata címû könyvében, valamint egy másikban, A magyar államról és a magyar Szent Koronáról címûben részletesen kifejti, és a törvények törvényének nevezi a Szentkorona Tant. Az 1848-as jobbágyfelszabadítással a Szent Korona tagjai közé a teljes lakosság bekerült. Az I. világháborúban elszenvedett vereség után a magyar állam immár királyától megfosztva megõrizte államformáját, a királyságot. A hatalmat az ú.n. Szent Korona nevében a kormányzó gyakorolta. A rendszerváltozás, és Magyarország felszabadulása óta újra szabadon választott, legitim országgyûlés hozza a törvényeket. A Szent Korona Tan bizonyos körökben megélénkülõ hagyomány lett. A millenniumi Szent Korona-emléktörvény A államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyûlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékérõl és a Szent Koronáról. A törvény fontosabb rendelkezései: A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalma alá helyezi. 4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyûlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre. 5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök. Ezeken túlmenõen a törvény meghatározza a koronázási jelvényeket, szabályozza a testület feladatait, lehetõvé teszi a koronázási jelvények tudományos vizsgálatát, és hiteles másolatok készítését. A Szent Korona Tan A Szent Korona Tan összefoglalása Õfelsége a Szent Korona személy (jogi személy) A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítõje A Szent Korona teste az ország teste, vagyis az ország földje A Szent Korona tagjai a korona országainak polgárai A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség A Szent Korona a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz A Szent Korona Tan magyarázata 1-2. A Szent Korona mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelõ. Ezen túlmenõen az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szûz Máriának. 3. A föld illetve általánosságban természeti erõforrások a Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erõforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtõl és a közösséget alkotó személyektõl a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erõforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítõ közállapotok alakuljanak ki. (Környezetszennyezés, élettér kizsákmányolása pl.: erdõirtással, intenzív mezõgazdaság vagyszereivel stb.) A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlovénia. 4. A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai. Tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szent Korona Tan. Tehát a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsõbb szuverén, felség, ez megfelel a Rousseau által a XVIII. században kigondolt népfelség elvének. 5. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, a Szent Korona Tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlõek, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szentkorona Tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetõvé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépõ önkényuralommal szemben föllépjenek. 6. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az õ hatalma is csak a Koronától ered. Az uralkodó címe, miszerint király, miniszterelnök, vagy köztársasági elnök, már csak másodlagos kérdés. A magyar királyokat az országgyûlés választotta, akár a mai demokratikus vezetõket. A Szent Korona Tan tehát õsi, demokratikus alapokon nyugvó eszme, amely korát meghaladó módon biztosította az emberek egyenlõségét, kötelezte a fõhatalmat az alkotmány betartására, a fõhatlamat választhatóvá és leválthatóvá tette, biztosította a kisebbségek védelmét, a vendégek tiszteletben tartását, védte az ország függetlenségét, az államnak jogi személyiséget adott. A Szent Korona Tan és a mai alkotmány kérdései A Szent Korona Tan hagyománya és eszmerendszere fontos hagyomány volt a magyar állam eszméjében I. Istvántól a II. világháborúig. A Szent Korona Tanhoz társított értékek, a demokratikusság, a népuralom, a fõhatalom választhatósága, és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség (tolerancia) és a más népek tisztelete. Írta: Marosics Tamás |
A Napnyelő |
EU-s szabvány |
Kutyavilág |
Maradona örök
|